"Az emberiség a természet rendjét játssza el, úgy ahogy az tudatosult benne" Leo Forbenius A játék maga az élet. Helye, szerepe van az élettervben. A gyermekeknek, a fiatal állatoknak játszaniuk kell, ez szolgálja. fejlődésüket. A kifejlett állatoknál már ritkábban figyelhető meg a játék, nem úgy mint az embernél, aki szabadcselekvést gyakorolva folytonosan újabb játékokat és játékszabályokat alkot. A játék a tanulás leghatékonyabb formája, mely a testi, szellemi lehetőségeket segíti kibontani a tapasztalás által. Első pillantásra a játék fogalmát két részre lehet bontani, külső és belső feltételekre. Külső feltétel alatt a játékteret értem, melyről a játékban részt vevők állapodnak meg, belső feltétel alatt pedig azokat az érzéseket, melyeket elkerülhetetlenek ahhoz, hogy a játékot érezzük. A két minőség a játék alapja, mint két láncszem kapcsolódik egymáshoz, s egységük nélkül a játék nem létezhet. Ahol játék folyik, ott lennie kell játéktérnek is. Ezt általában fizikai határok jelzik, a játszók kijelölnek egy területet, ezen belül érvényesek a játék szabályai. A szabályokra leginkább jellemző fogalom - így magára a játék fogalmára is - az időlegesség. Időlegesen más szabályok lépnek életbe, s ezek mindenkire vonatkoznak, aki a játéktéren belül tartózkodik, még akkor is, ha csak egy rövid időre lép be oda.